Gizi adagja

A nulladik nap

Gizi egy héttel Dávid apjának temetése után került a lakásba. Nyolchetes volt, tacskó, és úgy nézett ki, mint egy megrémült cipő.

Nóra hozta haza. Nem beszélték meg előre.

Dávid később azt mondta, hogy ez volt az egyetlen dolog, amit Nóra tizenegy év alatt jól időzített.

Az első virsli

Dávid hajnali fél hatkor kelt. Fűtésszerelő volt, és a munka hatkor kezdődött, a lakás pedig ilyenkor teljesen néma.

Az első reggelen felvágott egy virslit, és a kutya elé tette a konyhakőre.

Nem azért, mert a kutyának virsli kellett. Azért, mert az apja is ezt csinálta, minden reggel, a konyhaasztal mellett állva, amikor Dávid hétéves volt.

Ezt akkor senkinek nem mondta el.

Ez fontos lesz.

Az első mérés

Két év múlva az állatorvos felemelte Gizit, rátette a mérlegre, és csendben maradt egy kicsit hosszabb ideig a kelleténél.

Ilyenkor mindenki tudja, hogy jön valami.

A lényeg annyi volt, hogy egy nyolcéves tacskónak nem tesz jót, ha a hasa hozzáér a küszöbhöz. Az ízületek nem a súlyról szavaznak, hanem elszenvedik.

Nóra hazafelé a kocsiban egyetlen mondatot mondott:

– Mostantól kimérjük.

Dávid bólintott.

A bólintás nem szerződés. Ezt később mindketten megtanulták.

A füzet

Nóra vett egy A5-ös vonalas füzetet, és aznap este beírta az első sort.

Reggel 42 g. Este 38 g. Jutalomfalat: nincs.

Másnap ugyanez. Aztán megint.

Nóra nem volt megszállott. Nóra egyszerűen az a fajta ember volt, aki a bizonytalanságot úgy oldja meg, hogy adatot csinál belőle.

Konyhamérleget vett. Adagolópoharat vett. Kinyomtatott egy táblázatot, és felragasztotta a hűtőre.

A táblázatnak volt digitális változata is:

GIZI_ADAG.xlsx GIZI_ADAG_2.xlsx GIZI_ADAG_2_VÉGLEGES.xlsx GIZI_ADAG_2_VÉGLEGES_JAVÍTOTT.xlsx

A kutya ekkor már nem fért be a fotel alá.

A táblázat viszont hibátlan volt.

A lépcsőház

Dávid nem hagyta abba a virslit. Csak áthelyezte.

Reggel hat előtt öt perccel lement Gizivel a lépcsőházba, a második és a harmadik emelet közötti fordulóba, és ott adta oda.

Ez a mozzanat a történet legfontosabb pontja, és senki nem vette észre.

Dávid ugyanis nem lopott. Nem csalt. Egyszerűen áttette azt a tíz percet egy olyan helyre, ahol nem kellett megvédenie.

Egy házasságban, ahol valamit már nem lehet megvédeni, az emberek nem hagyják abba. Csak lemennek vele a lépcsőházba.

A második füzet

Dávid három hónappal később vett egy második füzetet.

Nem ő kezdte volna. Csak egy este bejött a konyhába, és látta, hogy Nóra a mosogató fölött, félig háttal, letör egy darab trappista sajtot, és belecsúsztatja a kutya szájába.

Nem szólt semmit.

Másnap vette a füzetet.

Kedd, 21:40 — sajt. Csütörtök, 22:05 — sajt. Vasárnap, 19:15 — sonkavég.

Ettől a naptól kezdve a lakásban két ember élt, egy tacskó, és két külön dokumentáció ugyanarról a kutyáról.

Egyik füzetről sem tudott a másik.

Gizi tudott mind a kettőről.

A hűtő ajtaja

Novemberben történt az, amit később mindketten „a virslizsír”-nak neveztek.

– Megetetted a kutyát? – Nem. – Akkor miért csorog a szája? – Mert téged lát. – A hűtő ajtaján virslizsír van. – Akkor nyilván a hűtő etette meg. – Dávid. – Nóra. – Csak mondd ki. – Mit mondjak ki? – Hogy nem érdekel, mit mond az orvos. – Nem az orvos nem érdekel.

Ezt a mondatot Dávid nem fejezte be.

Ez volt az utolsó alkalom, amikor majdnem beszéltek egymással.

A grammháború

Ezután jött a fokozás.

Nóra áttért a tizedes mérlegre. A napi adagot két tizedesjegyre írta ki. A füzet bejegyzései alá odaírta a dátumot, mert — ahogy később mondta — „tudtam, hogy egyszer szükség lesz rá”.

Dávid pedig januárban elkezdte megvenni a diétás tápot. A saját pénzéből, zsákonként. Nem szólt róla.

Ez a történet legszebb része, és egyben a legszomorúbb: mindketten azon dolgoztak, hogy a kutya fogyjon, csak külön műszakban, és titokban a másik elől.

A kutya fogyott is valamennyit.

A házasság nem.

A kommunikáció összeomlása

Az utolsó fél évben már nem beszéltek a kutyáról.

Nem beszéltek másról sem.

Nóra a füzetbe azt is beírta, hogy melyik napokon nem szólt hozzá Dávid. Egy vonalas füzetben, a grammok alatt, ceruzával.

Nem az adagolás miatt. Azért, hogy egyszer, valakinek, meg tudja mutatni: nem ő túlozza el a dolgokat.

Ez a mondat a per teljes anyagában a legőszintébb.

A jogi konfliktus

A bontókeresetet Nóra adta be.

A lakás kérdése két megbeszélés alatt elrendeződött. Az autóról fél óra alatt megegyeztek. A két életbiztosításról egyáltalán nem vitatkoztak.

Aztán a jogi képviselő feltette a kérdést, hogy a kutyát hogyan rendezik.

És innentől kezdve hét hónapig tartott az ügy.