A folytatás sáv

Első lépcső: három hónap

2017 februárjában Eszter édesanyja, Marika beköltözött hozzájuk Tatabányára.

Három hónapra. A lakását fel kellett újítani.

Négy évig maradt.

Ez az egész ügy tulajdonképpen itt eldőlt, csak akkor még nem tűnt fel senkinek.

Második lépcső: a nappali

A lakás kétszobás volt. Marika a nappaliban aludt, egy kihúzható kanapén.

Ez azt jelentette, hogy este tíz után a nappaliban nem lehetett lenni.

És azt is jelentette, hogy este tíz előtt nem lehetett beszélgetni.

> – Megkérdezhetem, hogy volt-e ma valami? > – Majd később. > – Mikor? > – Amikor lefekszik. > – Akkor te már alszol. > – Akkor holnap.

Ez a párbeszéd négy éven át ment. Néha megcserélték a szerepeket.

Harmadik lépcső: a hangerő

Marika este kilenckor bekapcsolta a híradót, huszonkilences hangerővel.

Zsolt fejhallgatót vett. Eszter feliratokat kapcsolt be a telefonján. Ketten ültek egymás mellett a hálószoba szélén, mindketten a saját képernyőjükkel.

Kilenc év házasságból négyben este tíz előtt egyetlen mondatot sem tudtak kimondani úgy, hogy ne hallgassa valaki.

Negyedik lépcső: a szertartás

2018 őszén találták ki.

Szerda este kilenckor, amikor Marika már lefeküdt, kiültek a hálószobába a laptoppal, és megnéztek egy részt egy dán sorozatból.

Egy részt. Nem kettőt.

És kimondták a szabályt, hangosan, mint egy eskü:

> – Egyikünk sem néz előre. > – Egy részt sem. > – Akkor sem, ha lázas vagy. > – Akkor sem, ha be vagy rúgva. > – Akkor sem, ha veszekedtünk. > – Főleg akkor nem.

Az előfizetés Zsolt nevén futott. Négy képernyő, havi hatezer-négyszázkilencven forint. A négy profil neve: ZSOLT, ESZTER, VENDÉG, NE NYÚLJ HOZZÁ.

A negyediket Zsolt hozta létre poénból.

Jegyezzük meg. Fontos lesz.

Ötödik lépcső: a válás, ami mindent elvitt

2021 tavaszán Marika hazaköltözött. Nyolc hónap múlva Eszter beadta a keresetet.

Nem az anyja miatt — legalábbis ő ezt mondta. Egyszerűen kiderült, hogy amikor végre kettesben maradtak a nappaliban, nem tudtak mit kezdeni vele.

2022-ben elváltak. A lakást eladták. A bútorokat elosztották. A közös számlát megszüntették. Eszter Győrbe költözött.

Egy dolog maradt.

A négy profil.

Hatodik lépcső: a hatodika

Eszter minden hónap hatodikán átutalta a felét. Háromezer-kétszáznegyvenöt forintot.

Három éven át. Kihagyás nélkül.

Szerdánként kilenckor Tatabányán és Győrben egyszerre indult el ugyanaz a rész, és utána írtak egymásnak róla. Nem nosztalgia volt. Megállapodás.

Ez a fejezet az egyetlen az egész aktában, amiben mindkét fél boldog.

Hetedik lépcső: április tizenkettedike

2025. április 12-én, este tizenegykor Zsolt bekapcsolta a televíziót, és elindította a hetedik részt.

Ötvenegy percből harmincnégyet nézett meg.

Öt percen belül megszólalt a telefonja.

> – Megnézted a hetediket. > – Csak a felét. > – Ötvenegy percből harmincnégyet. Ott van a folytatás sávban. > – Bocsánat. Újranézem veled.

Nem nézte újra.

Nyolcadik lépcső: a közleményrovat

Eszter május hatodikán utalt. A közleménybe azt írta: „Az előfizetés fele.”

Júniusban: „Az előfizetés fele. A nyolcadik részt ne kezdd el.”

Júliusban: „Az előfizetés fele.”

Augusztusban Zsolt átnevezte a NE NYÚLJ HOZZÁ profilt VENDÉG 2-re.

Szeptemberben Eszter átnevezte a sajátját arra, hogy „MONDD LE”.

Októberben Zsolt megváltoztatta a jelszót, aztán három nap múlva visszaállította, mert a régi volt a wifijelszava is.

Novembertől kizárólag a banki közleményrovaton keresztül kommunikáltak. Harmincöt karakter, havonta egyszer.

Két felnőtt ember, akik korábban kilenc évig egy lakásban éltek, most egy pénzintézet formanyomtatványát használták levelezésre.

Kilencedik lépcső: a kereset

Decemberben Eszter ügyvédhez ment.

A kereseti kérelem lényege az volt, hogy a bíróság kötelezze Zsoltot az előfizetés felmondására.

Eszter az első tárgyaláson ezt mondta:

„Tudom, hogyan hangzik. Beperelem a volt férjemet egy sorozat miatt.”

Aztán elmondta a másik felét is. Arra már senki nem nevetett.